Körmenettel ünnepelték a katolikus egyházközösség tagjai az Úrnapját június hatodikán.
A pünkösd kettős ünnepe utáni tizedik napra a katolikus naptárban úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Kötelező – piros betűs – ünneppé 1264-ben IV. Orbán pápa tette.
Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás céljára. Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, a földre, a tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. Az oltáriszentséget a talpas szentségtartóban, más néven úrmutatóban hordozzák körül, s abban teszik ki ünnepélyes szentségimádásra is. Ez a vallásgyakorlat is a XIII. században keletkezett. Az úrmutató készítését az úrnapi körmenet és a szentségimádás tette szükségessé.
A díszítők köszönetet mondanak a segítségért Mezei Istvánnak, Mezei Kristófnak, Mezei Mártonnak, Mezei Miklósnak, Nagy Jasminénak, Csomor Józsefnek.