1. A nemzeti érték megnevezése

1848-AS EMLÉKMŰ

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/20/2015

1948-ban, a magyar polgári forradalom és szabadságharc centenáriuma tiszteletére, Kozma József helyi építész tervei alapján, a képviselő-testület megépíttette a Kossuth téren ma is látható 1848-as emlékművet. Az emlékmű azóta is helyszíne az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc évfordulóira emlékező ünnepségeknek.

1. A nemzeti érték megnevezése

ÁDÁM GERZSON IRODALOMTÖRTÉNÉSZ, TANÁR MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/3/2015

1832. február 22-én Izsákon, a helyi református lelkész, Ádám Mihály és neje Bikkfalvy Sarolta fiaként született Ádám Gerzson irodalomtörténész, ’48-as nemzetőr, a nagykőrösi gimnázium igazgatója, Arany János tanártársa. Az Ádám család tősgyökeres nagykőrösi família volt, az édesapa 1831 és 1832 között szolgált Izsákon, ekkor született Gerzson fiuk. Másik fiuk, az 1837-ben született Ádám László 1880 és 1888 között Nagykőrös polgármestere volt.

Ádám Gerzson fiatalon nemzetőr volt az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharcban. 1850 és 1853 között a debreceni református kollégiumban jogot, majd teológiát hallgatott. 1854–55-ben Szepesfelkán volt nevelő, majd 1855-ben letette első lelkészi vizsgáját, 1862-ben a másodikat. 1856-tól tizennyolc évig tanított a nagykőrösi református főgimnáziumban, 1874 és 1902 között az intézmény igazgatója is volt, és közben a tübingeni és a zürichi egyetemeken is tanult. 1871-ben magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett. Nagykőrösön hunyt el 1906. augusztus 9-én.

Főbb művei:

A nagykőrösi evangélikus református főgimnázium története (Joó Imrével) - Nagykőrös, 1896.

A nagykőrösi Athenás, vagy a nagykőrösi írók élete - Nagykőrös, 1904. 

1. A nemzeti érték megnevezése

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉS A DIKTATÚRÁK ÁLDOZATAINAK EMLÉKMŰVE

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/21/2015

1989-ben az izsáki MDF szervezet kezdeményezésére építették a második világháború, valamint a nyilas és kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére azt az emlékművet, amelyen az áldozatok névsora olvasható. A Kossuth téren felállított emlékmű a különböző rendszerek tiltásai, elhallgatásai miatt hosszú ideig elmaradt tiszteletadást kívánta pótolni.

1. A nemzeti érték megnevezése

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/19/2015

Az első világháborúba Izsákról 1100 katonát soroztak be. Közülük kétszázötvenen haltak hősi halált, ötvenhárman hadirokkantként tértek haza. Az elesettekre emlékezve 1924-ben állítottak emlékművet a mai Kossuth téren. Az alkotás talapzatán az elesettek névsora olvasható. A kétalakos szobor az erdélyi származású, Budapestre települt Ditrói Siklódi Lőrinc szobrászművész munkája. Az emlékmű avató ünnepsége 1924. augusztus 24-én volt, melyen részt vett a Habsburg ház magyar ágának tagja, József főherceg is.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI HÁZITÉSZTA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/24/2015

A házitészta készítés minden izsáki családban hagyomány volt évszázadokon át. Az idősebb korosztály még ma is vállalkozik tésztakészítésre, ám a többség már inkább vásárolja a tésztaféleségeket. S ez nemcsak Izsákon van így. E kereslet kielégítésére hozta létre Juhász Sándor és Juhász Sándorné 1990-ben az Izsáki Házitészta Kft-t. A családi vállalkozás izsáki levestésztái, csuszatésztái, körettésztái, durumtésztái mára már nemcsak helyi és hazai igényeket elégítenek ki, hanem Ausztria, Németország, Svédország, Csehország, Szlovákia és Románia fogyasztói körében is kedveltek. Az izsáki házitészta, márkaneve szerint Juhászné Tésztája, fogalom a háziasszonyok és a fogyasztók körében.
Az izsáki tradicionális tészta család termékei mind megtalálhatók a magyar hagyományos ételek leves, vagy köret felhasználásai között. Például Jókai bableves csipetkével, túros csusza csusza tésztával, újházi tyúkhúsleves cérnametélttel, grízes tészta hosszúmetélttel, vagy orjaleves lúdgégével. A régi magyar konyha ételeinek jellegzetes tésztabetétjei. Az alapanyagok begyúrása után tépéssel, vágással, pödréssel, tördeléssel formázzák végleges alakúvá a termékeket. Állaguk rugalmas, nem lágyul el, nem föl szét. A termékcsaládot az Izsáki Házitészta Kft. 2005 óta készíti és értékesíti belföldön és külföldön egyaránt. Üzemükben a technológiai gépsorok úgy kerültek kialakításra, hogy a hagyományos termék-jellemzők megmaradjanak ízben és küllemben egyaránt - ismerve a termékekkel szembeni elvárásokat, melyek teljes mértékben azonosak a házilag készített tésztafélékkel. A kiváló alapanyag feldolgozás mellett a rendszeres ellenőrzés az ISO 9001 és IFS minőségbiztosítási rendszer szabályai szerint történik. A termékek megjelenése is tükrözi az eredetiségét, a hagyományok megőrzését. A csomagoláson megtalálható egy-egy ajánlott recept is.
Az Izsáki tradicionális tésztacsalád
4 tojásos Lúdgége 500g
4 tojásos Cérnametélt 500g
4 tojásos Csipetke 500g
4 tojásos Csipkés Csusza 500g
4 tojásos Hosszúmetélt 500g
8 tojásos Lúdgége tészta (csigatészta) 200g
8 tojásos Lebbencs tészta 200g
8 tojásos Csipetke 200g

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI HORGÁSZ ÉS SZABADIDŐ PARK

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje:1/30/2015.

2008 májusa óta várja a horgászni, pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégeit a Jankovics család vállalkozásban létrehozott Izsáki Horgász és Szabadidő Park. A város északkeleti részén fekvő 32 hektáros területen összesen nyolc különböző méretű horgásztó található, hogy valamennyi horgász megtalálja a kedvenc módszeréhez legmegfelelőbb vizet. A komplexum csaknem 7 hektárnyi, halfajokban gazdag, nagy halállományokkal rendelkező horgásztavai egész évben várják a horgászokat és a kikapcsolódásra, pihenésre vágyókat. A horgászat mellett a tavak nádas részein kócsagokat és egyéb vízi madarakat is megfigyelhetnek a park vendégei.

A park területén melegkonyhás csárda, úszómedence, gyermekmedence, napozóterasz, gyermekjátszótér és parkosított, erdősített környezet garantálja a kellemes kikapcsolódás lehetőségét az odalátogató családok valamennyi korosztája számára. A több napra érkezőket a horgásztavak melletti erdős részen kialakított összkomfortos vendégházak és színvonalas kemping lehetőségek várják. A terület gazdag természeti értékeinek és a park infrastruktúrájának köszönhetően horgászversenyek és tematikus gyermekprogramok, táborok helyszíneként is kiváló lehetőségeket nyújt az Izsáki Horgász és Szabadidő Park.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKON SZELEKTÁLT KAJSZIBARACKOK

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/12/2015

A Sárfehér szőlő mellett Izsák két kajszibarack fajta szülőhazája is. A híres nemesítő, Nyújtó Ferenc az 1950-es évek elején Izsákon szelektálta a Ceglédi bíborkajszit és a Ceglédi óriást. Sajnos a nevekből nem derül ki (mivel ceglédi fajták Izsákon kialakult változatairól van szó), hogy e két igen zamatos és tetszetős gyümölcsnek Izsák a szülőhazája. Viszont sokan termesztik mind a mai napig Izsákon is.

Ceglédi bíborkajszi: Július közepén érő, friss fogyasztásra és befőttnek is kiváló fajta. Gyümölcse nagy, megnyúlt, oldalról lapított, narancssárga színű, a napos oldalán élénkpiros fedőszín alakul ki. Húsa középkemény, színe narancssárga, rostos, bőlevű, kiváló ízű. Fája erős növekedésű, nagyméretű, szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul, nagy termésekre hajlamos fajta. Érési ideje július első fele.

Ceglédi óriás: Fája középerős növekedésű. Sudaras, fordított kúp alakú, közepesen sűrű koronát nevel, ágai merevek, felállóak. Téli lehűlésekre kevésbé érzékeny. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, megnyúlt, kissé lapított tojásdad alakú. Héja narancssárga, napos oldalán élénk kárminpirossal mosott. Húsa világos narancssárga, lédús, olvadó, teljesen éretten aromás, középkemény. Magbele édes. Érési ideje július közepe.

Mindkét fajta kiválóan alkalmas friss fogyasztásra, befőttnek és lekvárnak.

1. A nemzeti érték megnevezése

SZENT MIHÁLY KATOLIKUS TEMPLOM

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/14/2015

Az 1766-ban megnyitott katolikus háztörténet, a Historia Domus bejegyzései szerint Izsákon „emberemlékezet óta” volt templom. Ezt egyéb történeti feljegyzések is megerősítik András király uralkodása idején, 1211-ben készült a tihanyi apátsághoz tartozó birtokok határleírása, vagyis „leltára” amely megemlíti Culum-falut, mint az apátság birtokrészét, amelynek temploma is van, egy körtemplom, Szent Kereszt néven. Ekkor tehát már bizonyosan volt temploma Izsáknak. Hogy pontosan mikortól, arra nincs adatunk.

A mai katolikus templomot, a régi körtemplom helyén 1801-ben kezdték építeni az izsákiak. A klasszicista stílusú templom nyolc év alatt készült el. Építőanyaga a régi templom köveiből került ki, valamint a Dunán uszályokon Dunaföldvárra, majd onnét szekereken Izsákra szállított pilisi mészkőből, illetve a volt ágasegyházi templom megmaradt köveiből. Az építés költségeit zömében az izsákiak állták, a vallásalaptól 5000 forintnyi támogatást kaptak. A templomot 1808-ban szentelték fel Szent Mihály tiszteletére.

A főoltár és mellékoltár olajképeit 1809 és 1811 között Pesti Schwarz József festette. Copf stílusú szószéket 1812-ben állítottak. Az első díszítőfestést 1912-ben kapta a templom, és ekkor készültek a mennyezeti szekkók is, Milié Kálmán festőművész munkájaként. 1962–ben festették újra a templombelsőt. A munkákat Csibi Mihály festőművész irányította és ő festette a főoltár melletti, Gábriel és Rafael főangyalt ábrázoló, valamint a szentély fölötti „Az angyalok harca” című szekkókat. A díszítő festési munkákat Angel Menyhért és Boltos Lajos végezték. Az évtizedek alatt néhol erősen megkopott díszítőfestést a templom építésének 200-dik évfordulójára, 2008-ban újították meg. Ekkor az első, 1912-es kifestés szerint festették újra. A festési munkákat a piliscsévi a Szendi-Barokk Kft., a szekkók felújítását a Krisztart Bt. végezte el.

2008-ra, a 200 éves évfordulóra nemcsak a templombelső, hanem a külső homlokzat és a tetőszerkezet is megújításra került, az Európai Unió SHAPARD programjától kapott pályázati pénzből és a kalocsai érsekség nyújtotta támogatásból.

Az izsáki Szent Mihály-templom műemléki védettség alatt áll.

1. A nemzeti érték megnevezése

KISIZSÁKI SZENT KERESZT-KÁPOLNA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/26/2015

Marosi Izidor egykori izsáki plébános, későbbi váci megyés püspök még az 1960-as években vásárolt telket Kisizsákon azzal a céllal, hogy oda egy kis templomot építsenek. Ez a terv azonban az akkori politikai viszonyok miatt meghiúsult. A rendszerváltás után érkezett el az idő a templomépítésre, a kisizsákiak alapítványt hoztak létre e célból (Kisizsák Kápolnájáért Alapítvány). Az alapkövet 2000-ben rakták le, melyet Marosi Izidor püspök szentelt meg. Az építés négy évig tartott. A szükséges anyagiakat a kisizsákiak, izsákiak adományaiból, valamint a kalocsai érsekség nagy összegű támogatásából és a kecskeméti Porta Egyesület szervezte adománygyűjtésből fedezték.

2004. október 2-án dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek és Szabó Gábor, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese szentelte fel, illetve áldotta meg a kisizsáki Szent Kereszt-kápolnát, melyet a katolikusok és a reformátusok közösen használnak. 

A Farkas Gábor kecskeméti építész tervezte kis kápolna szép és jellegzetes építménye Kisizsáknak és Izsáknak.

1. A nemzeti érték megnevezése

KOLON-TÓ

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/15/2015

Izsák nyugati oldalán fekszik a Kiskunsági Nemzeti Park egyik legjelentősebb területe, a térség legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó. Fúrásokkal felhozott talajréteg-minták alapján megállapították, hogy a terület már a jégkorszakban kialakult a dunai eredetű folyómeder alkotta vidéken. A nagyobb vízterületekkel bíró Kolon-tavi környezet az időszámításunk előtti 9 és 5 ezer évek közötti időben állhatott fenn, majd a holocén kor későbbi szakaszában viszonylag rövid idő alatt feltöltődött a tómeder és kialakult a lápos tavi rendszer. A ma is ismert Kolon-tavi, mozaikos növényrendszerű forma mintegy 5 ezer évvel ezelőtt stabilizálódott. 

A tó fekvése megközelítően észak-déli irányú, s mintegy 10 kilométer hosszúságú. Víz átlagosan 5,5 km hosszan és 1,5-2,5 km szélességben fedi a területet. Szabad vízfelületet azonban nemigen láthatunk, mivel néhány domináns növényfaj (főleg a nád) oly mértékig túlszaporodott, hogy a növénymentes vízfelület gyakorlatilag eltűnt, s mocsarassá vált a terület. E jellegnek megfelelően gazdag a hínárvegetáció, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa (tavirózsa) és a keresztes békalencse. 

1989-ben, kotrással alakítottak ki egy 6,3 hektáros szabad, átlagosan 1-1,5 méter mélységű vízfelületet, mely az itt honos madarak élőhelye szempontjából volt fontos lépés. A tó nyugati oldala viszonylag magas fekvésű. A Bikatorok nevű homokbuckás szakasz legmagasabb pontja 126 méterre van a tengerszint felett. A tó helyén egykor a Duna egyik mellékágának medre volt, melyet a futóhomok, illetve a csapadék által behordott talaj töltött fel fokozatosan a mai szintre. Amikor a feltöltött, de a környezettől továbbra is mélyebb fekvésű területen (a város átlagos tengerszint feletti magassága 100 méter, a tó középvonaláé 94-95 méter) tartós vízfelület alakult ki, tömegesen jelentek meg a vízi növények, s megindult a tőzegképződés, amelynek bányászata később több izsáki családnak adott megélhetést.

A Kolon-tó igazi jelentőségét mára természeti értéke adja, az 1974-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park harmadik legnagyobb területrésze. Növény- és állatvilága Európában is ritkaságnak számít. A terület védett növényritkaságai közül elsősorban az orchideát kell megemlíteni, melynek 9 faja él itt. Leggyakoribbak ezek közül, a vitézkosbor, a hússzínű ujjaskosbor, a gyapjas csűdfű, a mocsári kosbor, a pókbangó. Jellemző védett fajok még a szibériai és a korcs nőszirom, valamint az epergyöngyike. Az itt-ott fennmaradt tölgy-kőris-szil ligeterdők, a Duna-Tisza közére egykor jellemző tájképet idézik. A tó hatalmas nádasai gazdag madárvilágnak adnak otthont. A hazánkban előforduló valamennyi gémfaj és a kanalas gém rendszeresen költ itt csakúgy, mint a fehér kócsag. Mellettük otthonra talált a nádi rigó, a nádi tücsökmadár, a nyári lúd, a bölömbika, a cigányréce, az egerészölyv, és a hamvas réti héja, s noha nem a Kolon-tóban él, de ott talál táplálékot a város címerállata, a fehér gólya is. A nemzetközi hírű Kolon-tavi madárvártán e gazdag madárvilágra építve tudományos igényű madárgyűrűzési munka folyik. Az emlősöket az erdei cickány, a törpe egér, a vidra, a róka és a menyét képviseli. A halak közül a réti csík és a lápi póc a jellemző. A kétéltűekből gyakran látható a pettyes és a tarajos gőte, valamint a különböző békák. A hüllők közül a mocsári teknős és a vízisikló a jellemző.

2010 és 2014 között a Kiskunsági Nemzeti Park KEOP pályázati pénzek felhasználásával komoly élőhely rekonstrukciókat hajtott végre a Kolon-tavon. Több hektáros szabad vízfelületeket és töltéseket alakítottak ki az itt élő madarak és egyéb állatok ideális élőhelyének biztosítására.

A Kolon-tavi területek előzetes bejelentés után, vezetővel, kísérővel látogathatók.

1. A nemzeti érték megnevezése

KOVÁCS GYULA HELYTÖRTÉNETI MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetősége

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/7/2015

Kovács Gyula tanár, helytörténész 1924. október 6-án született a vajdasági Kula községben. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, tanítóképzőbe Újvidéken járt, ahol 1944-ben kapott tanítói oklevelet. Pályakezdőként Szalkszentmártonban tanított, majd néhány hónap múlva, 1944. december 1-jén Kisizsákra került tanítónak, ahol később vezető tanító lett.

1953-ban a Szegedi Tanárképző Főiskolán matematika-kémiaszakos tanári végzettséget szerzett. 1969-től 1985-ös nyugdíjazásáig az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola igazgatóhelyettese. Nyugalomba vonulása után 1992-ben bekövetkezett haláláig napközis nevelőként dolgozott. 

Aktívan részt vett Izsák közéletében. Tanácstagként, az Izsáki Áfész igazgatóságának tagjaként, s különböző bizottságok tagjaként. Mint kisizsáki pedagógus, megszervezte az ottani művelődési ház társadalmi munkában való felépítését.

Helytörténeti munkássága igen jelentős. Gyűjtötte a várossal kapcsolatos tárgyi emlékeket, történeteket, mondákat. Gyűjtőmunkájának – melybe tanítványait is bevonta az általa vezetett helytörténet szakkör keretében – eredményeként jött létre a városi helytörténeti gyűjtemény, melyet 1994. szeptember 24-én róla neveztek el. Az Izsáki Hírekben – ennek kezdetektől szerkesztőbizottsági tagja volt – rendszeresen jelentek meg helytörténeti írásai. E mellett a Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottságának finanszírozásában több helytörténeti füzetet is kiadott.

1992. október   hunyt el Izsákon.

 Családja, Kovács Gyula emlékét ápolva, létrehozta a Kovács Gyula Kiművelt Emberfők Alapítványt, amely minden évben tehetséges, jól tanuló diákokat díjaz értékes tárgyjutalmakkal.

Helytörténeti munkái:

Izsák nagyközség kronológiája  1984-ig (időrendi tábla, évszámokban) – Izsák 1984

A Sárfehér szőlő története – Izsák 1986 

Izsák mondái és legendái – Izsák 1989

1. A nemzeti érték megnevezése

MADARASSY LÁSZLÓ ÍRÓ, AMERIKA-KUTATÓ MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/2/2015

Madarassy László író és utazó 1840. február 27-én született Izsákon. Kecskeméten jogi tanulmányokat folytatott. 1863-ban kapta meg ügyvédi oklevelét és 1864-től a kecskeméti jogakadémián tanított. 1868–ban Hornyik Jánossal megalapította a Kecskeméti Lapokat. 1871-től 1881-ig a kecskeméti törvényszék ügyésze. 1881-ben, hivataláról lemondva Amerikába utazott és bejárta az Egyesült Államokat, Közép- és Dél-Amerikát. Hazatérve Budapesten újságíróként működött. Amerikai élményeiről több regényt, elbeszélést írt. Kalandos történeteit a gyerekek is szívesen olvasták, így körükben is igen kedvelt szerző volt. Számos jogi munka szerzője, valamint költészettel is foglalkozott. Kétszer nősült. Első feleségétől született Róza nevű leányát ifj. Jókai Mór vette feleségül.

1889-ben Kispest jegyzőjévé választották, s 1893. október 2-án 53 éves korában bekövetkezett haláláig e tisztet töltötte be. Öt éves jegyzői működése alatt komoly fejlődésnek indult a község. A kispestiek ma is hálával őrzik emlékét. A Vasárnapi Újság című lap a következőképpen búcsúztatta: „Madarassy László író, kivált az ifjúság és gyermekvilág kedvelt elbeszélője, meghalt Kispesten, hol néhány év óta a jegyzői tisztet töltötte be. Nyugtalan természetű, kalandos élet zárult le halálával. Kitűnő képességű ember volt, nevezetesen jeles jogász, s mint Kecskemét város királyi ügyésze tekintélyes állást foglalt el a társadalomban is. A természettudományokkal szintén hívatottsággal foglalkozott. Mint a kecskeméti főiskola tanára is működött, nyugtalan lelkével azonban nem bírt. Elment Amerikába, ahol sok viszontagság érte és sok tanulságot szerzett, de pár év múlva ismét visszatért, most már leginkább tollára bízva magát. Több hivatalt vállalt, míg végre Kispest községe jegyzőjének megválasztotta. A sokat hányatott ember boldog és megelégedett volt új, nyugodt állásában. Szélhűdés vetett véget életének és Kispest községének részvéte kísérte sírjába a férfi korában elhunyt embert.”

Főbb művei:

Tavaszi pillangók (költemények) – Pest 1859

Egy honvédtiszt bujdosása (regény) – Kecskemét 1870

Ráday Gedeon gróf, a szegedi kormánybiztos (regény) – Kecskemét 1872

Az Eldorádó (regény Amerikáról) – Budapest 1889

A majomkirály (gyermekregény) – Budapest 1889

A kis hadsereg (elbeszélések) - Budapest 1893

1. A nemzeti érték megnevezése

KOLON TAVI MADÁRVÁRTA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye

IZSÁK

4.  A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje:1/31/2015.

A Kiskunsági Nemzeti Park III. számú, Izsák melletti Kolon-tavi törzsterületén 1997-ben hozták létre a Madárvártát. Két matyói tanyaépületet alakítottak át úgy, hogy ott egész évben folyhat madármegfigyelési és gyűrűzési munka, valamint ilyen célú táborok is szervezhetők a helyszíneken. 

A Madárvárta otthont ad a Kolon-tavi madártani, geológiai, botanikai és egyéb kutatásoknak. Munkatársai aktív szerepet vállalnak a Kiskunsági Nemzeti Park oktatási programjában, mely keretében nyílt napokat szerveznek gyűrűzési bemutatóval egybekötve. Lehetőséget biztosítanak kis csoportok nomád táborozására, ahol a diákok vezető tanáruk segítségével, a Madárvárta eszközeinek használatával terepi, természetismereti gyakorlatra tehetnek szert.

A Madárvárta működése során lehetőségeihez mérten részt vesz a Kiskunság madárvilágának felmérésében, számos védett faj mentési programjaiban és egyéb gyakorlati természetvédelmi munkákban (pl. odú-telepítés, fészkelőszigetek létesítése és karbantartása, műfészkek kihelyezése, sérült madarak mentése). A szűkebb, saját területeiken végzett munkán kívül gyűrűzési akciókat szerveznek a közeli Böddi-székre és a Tiszaalpári-öblözetbe is.

1. A nemzeti érték megnevezése

MÁTYÁSI JÓZSEF KÖLTŐ MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/1/2015

Mátyási József 1765. március 21-én született Izsákon, s 1849. január 15-én hunyt el Kecskeméten. Mátyási a magyar felvilágosodás irodalmának jeles képviselője, akinek munkássága hatással volt Csokonai (vele baráti kapcsolatot ápolt), Petőfi és Arany János költészetére is.

Apja, Mátyási Kovács János református lelkész, anyja Polgár Kotzog Julianna, akik Debrecenből érkeztek az izsáki reformátusok szolgálatára. Mátyási József felsőbb tanulmányait a kecskeméti református főgimnáziumban kezdte, majd Nagykőrösön folytatta, s Debrecenben a nagy hírű Református Kollégiumban fejezte be. Ügyvédi végzettséget szerzett, s Pesten praktizált. 1795-1800 között esküdt volt a Királyi Főítélőszéken. 1789-1794-ig gróf teleki József ugocsai főispán titkára volt. Majd ezt követően gróf Galánthai Fekete János lovas generális (az országgyűlés demokrata pártjának vezére) íródeákja (titkára) lett. A művelt főúr nagy művészetbarát volt, sőt maga is írogatott, s így Mátyási kérésére, szívesen támogatott ifjú tehetségeket, köztük Csokonai Vitéz Mihályt. A gróf ismertette meg Mátyási Józseffel a felvilágosodás eszméit, nála találkozott Voltaire, Montesqueu és Helvetius munkáival. Galánthay gróf 1803-as halála után Mátyási Pesten ügyvédkedett, majd 1806–ban visszatért Izsákra özvegy édesanyjához. Megnősült, feleségül vette Szabó Erzsébetet, akivel alig több mint két évet éltek együtt, mivel fiatal felesége elhunyt. 1813-ban édesanyját is elvesztette. Ezt követően még 11 évig élt Izsákon. Részt vett a helyi közéletben. Vélhetőleg neki is érdeme volt abban, hogy 1816-ban városi rangot kapott Izsák.

A szerettei elvesztése után következett magányos izsáki évei alatt a szülőváros „özvegy madári száraz ágnak tetszett és magából kikívánkoztató kietlenné változott” számára. 1824-ben Kecskemétre költözött. Diákkori élmények és rokoni szálak, valamint a nagyobb város bővebb kulturális kínálata vonzotta oda. Kecskemét tanácsa örömmel fogadta a szomszédváros híres szülöttét, s költői érdemeinek elismeréseként 1828. május 5-én kecskeméti polgári joggal tisztelték meg.

Mátyási Kecskeméten csendes visszavonultságban élt, szerény titkári nyugdíjából tartotta el magát. Lakása a mai Rákóczi úti bírósági épület helyén állt. Ügyvédi hívatását nem gyakorolta, s a közéletbe sem kapcsolódott be. 1849. január 15-én, 84 éves korában hunyt el. Végrendeletében vagyonának nagyobbik részét a kecskeméti református kollégiumra hagyta, ám nem feledkezett el a szülővárosról sem. Az izsáki református iskolára is hagyott pénzt, melyből végrendelkezése szerint tehetséges szegény gyermekek tanulását támogatták.

Mátyási József művei (megjelenésük sorrendjében):

Szeretetnek fundamentumán álló fiúi tiszteletnek oszlopa – Pozsony 1790

Semminél több valami – Pozsony 1793

Kis ítélet napja, vagyis Ketskemét városának tizedik júliusi égése – Pest 1794

Mátyási József verseinek folytatása. Második darab – Vác 1798

Vélekedés, mellyet a magyar nyelv iránt ország eleibe tétetett tudós kérdésre rövid és együgyű feleltül adott Mátyási József – Pest 1806

A barátság és annak mestersége – Pest 1821

Kéziratban mard munkái:

Kalászkaparék (1787 és 1831 között keletkezett, nyomtatásban meg nem jelent versek, melyekből néhány 1880-ban és 1931-ben megjelent)

Ötvenkét jó napról mulatságos egy óra, vagyis Frankfurti utazásom 1792-ik esztendőben (1927-ben jelent meg nyomtatásban)

Goldoni: A kavallér és dáma, vagy két egyforma lélek – fordítás, előadták Pesten 1794. július 9-én

Levelezése és egyéb iratai 1787-1833 (60 levél és 41 iratcsomó)

Mátyási munkái (248 lap) 

Miért van háborúnk? - 1812 (23 lap)

Nyomtatatlan verseinek gyűjteménye 1799-1819 (355 lap)

Igazat mutató tükröcske az ó és új magyarokhoz. Izsák 1820. (14 lap)

Epithápia Concinnato (8 levél)

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI HÍREK, IZSÁKI TELEVÍZIÓ, HELYI KÖNYVKIADÁS

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/18/2015

Izsákon két helyi médium működik, az Izsáki Hírek és az Izsáki Televízió.

Izsáki Hírek: 1991. március 15-én indult az önkormányzat kiadásában megjelenő kulturális és közéleti havilap. Szerkesztőség az induláskor: Tetézi Lajos főszerkesztő, dr. Hauzmann János, Kovács Gyula, Bálint Vilmos. Későbbi változások: Tetézi Attila, Szrapkó István, Bagócsi Károly. Ma: Tetézi Lajos, dr. Hauzmann János, Tetézi Attila, Bálint Vilmos, Bagócsi Károly.

Izsáki Televízió: 1993. december 19-én indult heti két szerkesztett adásnappal. Szerkesztőség az induláskor: Tetézi Lajos főszerkesztő, Szrapkó István, Tetézi Attila, Vargáné Nagy Katalin, Mihály Szilvia, Szekér István. Ma: Tetézi Lajos, Tetézi Attila

Izsáki Hírek Kiskönyvtára: 2001-ben indult a lap kiskönyvtár sorozata.

Kötetek: 

Lant és ecset (Izsáki alkotók antológiája) szerk: Tetézi Lajos – Izsák, 2001

Tetézi Lajos: Az izsáki katolikus egyházközség és a Szent Mihály-templom története – Izsák 2008

Mihala Ferenc: Bűntelenül büntetve – Izsák, 2008

Tetézi Lajos: Izsák város története – Izsák 2012

Kostka László Új szőlőművelési albuma (hasonmás kiadvány) – Izsák, 2013

1. A nemzeti érték megnevezése

SÁRFEHÉR NÉPTÁNC EGYÜTTES

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/23/2015

1999 áprilisában alakult a Sárfehér Néptánc Együttes Haránt Eszter és Lukács László (a népművészet ifjú mesterei) szakmai és Molnárné Tóth Ibolya szervezői vezetésével. A csoport napjainkban Sárfehér Néptánc Egyesület néven működik. Egyesületi elnök: Nagyné Igaz Melinda. Művészeti vezetők: Drozdovszky Dóra és Bötös Barna. Az együttes az óvodás kortól egészen a felnőtt korig fogadja a néptánc iránt érdeklődőket. A különböző korcsoportokban közel százan táncolnak. Színvonalas műsoraik kiemelkedő, nagy közönségérdeklődéssel kísért programjai a városi rendezvényeknek. E mellett vidéki és külföldi bemutatók sikeres szereplői is. 

1. A nemzeti érték megnevezése

 PIETA SZOBOR

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/13/2015

A ma, a katolikus templom kertjében álló Pieta szobor eredeti felállítási helyét egyértelműen nem ismerjük. Ami ismert, hogy 1942. szeptember 8-án, Kisboldogasszonykor, Szűz Mária születésnapján szentelték meg Újszászi Rókusék kúriájának kertjében (korábbi Uzovics-kastély) az 1763-ban készült, s ekkor felújított Pieta-szobrot, melynek felújítására több mint 1000 pengőt fordított az Újszászi család. 

1952-ben állami gazdasági központ lett az épület, s le akarták dönteni az értékes műalkotást, ezért a katolikus hívők egy ünnepi körmenettel átvitték azt mai helyére, a katolikus templomkertbe. 

A Pietà (szabad fordításban „A fájdalmas anya” - az olasz pietà, „szánalom” szóból) a keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása. Ön

Az izsáki szobor eredetével kapcsolatban csak alkotásának dátuma bizonyos, mivel az rá van írva:1763. Hogy konkrétan ki és miért készíttette, azt homály fedi. Egyes vélemények szerint valamelyik helyi birtokos család tagjai felségárulási ügybe keveredtek, s az azt bizonyító iratot egy házkutatás alkalmával hirtelen egy Mária-szobor belsejébe rejtették, s ezáltal elkerülték a felelősségre vonást. Ezt követően hálából készíttették a ma is látható Pieta szobrot. Az érintett család lehetett a Reviczky, a Szily, vagy az Uzovics. Utóbbi talán annyiban valószínűbb a többinél, hogy a szobor, az 1950-es évek elejéig az ő kúriájuk kertjében állt. Ma a mészkőanyagának megfelelő fehér színben látható, de a korábban még fellelhető festéknyomok alapján eredetileg egyértelműen festett szobor volt. Az alkotás műemléki védettség alatt áll.

1. A nemzeti érték megnevezése

REFORMÁTUS TEMPLOM

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/15/2015

1794-ben fejeződött be a népi barokk stílusú izsáki református templom építése. Akkor még torony nélkül. Negyven méteres tornya tizennégy évvel később, 1806-ban készült el. A templombelső mai jellegzetes formáját 1892-es átépítésekor kapta. Ekkor széles pilléreken nyugvó úgynevezett római keresztboltozatokat építettek be, valamint felállították az öntöttvas lábakon álló karzatot.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI GARABONCIÁS TEHÉN ÉS KECSKESAJTOK, TEJTERMÉKEK

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/25/2015

Izsákon a tehén és juh tartás évszázados tradíció. Ezen állatok tejének házi hasznosítása, az úgynevezett tejhaszon készítése szintén régi hagyományokra tekint vissza a településen. A kecsketartás, a kecsketej hasznosítás viszont már kevésbé volt jellemző, ahogy a tejek üzemi feldolgozása sem történt meg a városban egészen a 2000-es évek közepéig.

2004-ben kezdte meg működését az Alföldi Garabonciás Kft. uniós támogatással felépült izsáki tejfeldolgozó üzeme. Az izsáki Garabonciás sajtokat, túrókat a tej minden lényeges alkotóelemét (fehérje, ásványi anyagok, zsír, tejcukor) megőrző, teljes tejből, úgynevezett kézműves technológiával készítik, prémium kategóriás termékek.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI ARANY SÁRFEHÉR SZŐLŐ

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/11/2015

Izsákon több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ám a települést híressé, a „Sárfehér hazájává” tévő, tömegesen termelt helyi szőlő, alig másfél százados.1875-től datálható a speciálisan izsáki fajta, a Sárfehér megjelenése, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában, egy izsáki kadarka ültetvényben szelektált Szélesi József vincellér. Az új szőlő nevét a találékony izsáki gazdák, annak tulajdonságai alapján adták: fürtje fehér színű, nagy és nehéz, mint a sár, tehát Sárfehér. A fajta igen jó talajra talált az izsáki homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle. Az Izsáki Arany sárfehér hosszú tenyészidejű fajta. Általában október közepére érik be. (Manapság az éghajlat-változás miatt, nem ritkán már szeptember végére is beérik.) A Sárfehér fagyérzékenysége miatt sokáig úgy tartották, hogy csak úgynevezett gyalog, vagy alacsonyműveléssel termeszthető eredményesen. E művelésmód mellett a tőkéket ősszel beszántották, betakarták, így védve meg az alsó rügyeket a fagytól. Tavasszal kinyitottak, vagyis lehúzták a tőkékről a földet, majd a metszéssel megkezdődött az őszi szüretig és az újabb téli takarásig tartó művelési szezon. Újabban egyre többen termesztik kordos rendszerben is. A tapasztalat szerint termőegyensúlyban csak igen ritkán fagy el így is, s az e művelési mód mellett elérhető megtakarítás bőven fedezi az időnkénti elfagyás miatt szükséges új termőkarok nevelését.

Az Izsáki Arany sárfehér tőkéje igen erős, gyors fejlődésű és nagyon bőtermő. Vesszői erősek, vastag bütykökkel. Levele nagy, fehéren gyapjas, vállöble jellegzetesen „kancsó” alakú. Hímnős virágú, jól termékenyül. Fürtje nagy, vállas, tömött, vagy közepesen tömött. A bogyói világos sárgászöld színűek, középnagyok, vagy nagyok, kissé gömbölydedek, vastag héjúak, ropogósak, lédúsak, nehezen rothadnak. Talaj iránt nem igényes, de nagy terméseket csak tápdús jóvizgazdálkodású lepelhomokon ad, mint amilyen az izsáki homokos területek legtöbbje. Sovány homokon is termesztik, bár tőkéi nem olyan tartósak, a szárazságtól erősen szenvednek Általában kevés cukrot termel, de ha meleg ősz van, s október közepénél korábban nem szüretelik, az átlagosan jellemző 16 cukorfok helyett akár 18 cukorfokot is elérhet. Kellemesen jellegzetes aromás bora 10-11 térfogatszázalék körüli alkohol tartalommal, de értékes savainak köszönhetően, önálló gasztronómiai élménybornak, pezsgőalapbornak, vagy lágy borok háziasítására is kiválóan alkalmas. Az 1920-30-as években, majd az 1960-70-es években étkezési célra is felhasználták. A két világháború között például Németországba exportálták Goldtrauben (Aranyszőlő), más elnevezéssel Aranysaszla néven. De eljutott Ausztriába és Angliába is szintén, mint étkezési szőlő. A szüret megkezdése előtt, az úgynevezett „szőlőzés”-kor az érett, szép egészséges és laza fürtöket leszedték, ládákba csomagolták és ezeket szállították gyümölcsként, hazai és külföldi piacokra. Több tízezer mázsát, nem ritkán százezer mázsánál is többet szállítottak így belőle a piacokra évente.

1999-ben az Európai Uniós előírások miatt meg kellett változtatni az Izsáki sárfehér nevét, mivel helységnévhez kötött fajtanév nem szerepelhet hivatalosan az elnevezésben. 1999. december 13-án a fajta elnevezése, a kötelező eljárások lefolytatása után, Arany sárfehérre változott a hivatalos fajtajegyzékben. 2006-ban az Arany sárfehér bora megkapta a védett eredetű minősítést, Izsáki Arany Sárfehér bejegyzéssel. (11/2006.(II.3.) FVM rendelet)

           A 2006-tól forgalomba kerülő Védett eredetű Arany sárfehér borcímke mellett a palackon feltüntetésre kerül a „Védett Eredetű Bor” vagy „VEB” megjelölés. Használható a latin „Districtus Hungaricus Controllatus” vagy „DHC” megjelölés is. A védett eredetű bor szimbóluma a Sárfehér hazájában fellelhető gázlómadár, a fehér gólya, körülötte a felirat: „Districtus Hungaricus Controllatus Izsák”  A szimbólum választás összefügg a térség talajvízszintjét is szabályozó Kolon-tó élővilágában megtalálható madarakkal. A tó vízszintje kedvezően befolyásolta az Arany sárfehér szőlő termesztésének elterjedését. Ez a szőlőfajta a sekély lepelhomokot a fényvisszatükrözésért a hőtárolásért, míg az alatta található gazdag öntéstalajt a tápanyag ellátásért, továbbá a Kolon-tó által szabályozott közeli talajvízszintet a „lábának vízbe lógatásáért” kedveli. Nem véletlen, hogy se az országban, se a világon máshol nem tudott elterjedni nagy felületen ezt a szőlőfajta.

              Az Izsáki Arany Sárfehér eredetvédelmi rendszere az első az országban, amely nem csak a meghatározott termőhelyet, borvidéket tette eredetvédetté, hanem kimondottan, egy hungarikum fajtából készült bor, pezsgő, garantált minőségét, értékesebb végtermék előállítását, forgalmazását teszi lehetővé. Ez által az eredetvédelmi rendszerben résztvevő és az elvárásokat teljesítő szőlőtermelők számára kiemelt értékesítési lehetőség, jövedelmező szőlőtermelés garanciája biztosítható.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI ARANY SÁRFEHÉR SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT VÉDETT EREDETŰ BOR ÉS PEZSGŐ

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/12/2015

Izsákon a borkészítésnek több évszázados hagyományai vannak. A helyi fajtából, a Sárfehérből szintén már a megjelenésekor is főleg bort készítettek, mivel íze kellemesen aromás, s értékes savai miatt tartós. Szódavízzel a legjobb fröccsbor. Normál gazdasági viszonyok között  mindig volt piaca is az izsáki bornak. Visszaesés csak gazdasági válságok idején volt tapasztalható. 

A Sárfehér bor újabbkori nagy felfutását az Izsáki Állami Gazdaságban 1972-ben megkezdett pezsgőgyártás hozta meg. Nem ok nélkül, hiszen a Sárfehér tartóssága, savassága miatt az egyik legjobb pezsgőalap. A belőle készült Pompadour (később ezek mellé a Caludius) márkanevű izsáki (édes, félédes, száraz) pezsgőket zömében a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba szállították, tízmilliós tételekben évtizedeken át. Borként ebben az időszakban kevésbé forgalmazták. (Egyébként a német Henkel cég, az izsáki szőlő pezsgőgyártásban hasznosítható értékeit már jóval korábban felismerte, hiszen az 1920–30-as években e célból vásárolta nagy tételekben, mint alapanyagot.)

Az Izsáki sárfehér borként való sikerei az 1990-es évek vége felé az Agárdy-telepi pincészetnél megindult, úgynevezett reduktív, kímélő borkészítési eljárás megindulásával, bevezetésével kezdődtek, s azonnal komoly eredményeket is hoztak. Az 1997-es és az 1999-es évjáratú Sárfehér minőségi borát 1999-ben és 2000-ben beválasztották a ,,Magyar Zászlós Borok,, rendjébe. Az 1997-es évjáratú 100 százalékban Sárfehér alapborból készült fajtapezsgő, pedig 2001-ben a XI. Alföldi Borok Versenyén és a XXVII. Országos Borversenyen is aranyérmet nyert. A hungarikum borok országos versenyein mind a mai napig úgy borként, mint pezsgőként, minden esztendőben nagyarany, arany és ezüst minősítések sorát szerzi az Arany sárfehér.

Gasztronómusok az Arany sárfehér bort elsősorban disznótoros ételek, töltött káposzta és egyéb hasonló karakterű étkek kísérőitalaként ajánlják.

A védett eredetű Arany sárfehérből pezsgőt a Royalsekt Zrt. Agárdy-telepi pincészete gyárt. Eredetvédett Arany sárfehér bort a Royalsekt Zrt, a Gedeon Birtok Kft. és a Birkás pincészet állít elő.

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI SÁRFEHÉR NAPOK – VÁROSI FESZTIVÁL

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/8/2015

1936 óta rendezik meg Izsákon, a helyi speciális szőlőfajtáról, a Sárfehérről elnevezett városi napokat. Az 1929-es világválság után kialakult, a mezőgazdaságot különösen is sújtó nehéz gazdasági helyzetből való kiútkeresés közben határozták el az akkori izsákiak, hogy létrehoznak egy olyan háromnapos rendezvényt, amellyel maguk felé fordíthatják az országos érdeklődést. Felhívhatják a szélesebb közvélemény figyelmét is mindarra a kincsre, amelyet az izsáki határ ad, s amelyet az izsáki parasztok, iparosok, kézművesek megtermelnek, elkészítenek. Ezért a program alkalmából nagyszabású kiállításokon tették közszemlére a helyben termelt terményeket, iparos, kisiparos termékeket, e mellett színvonalas kulturális programokat is rendeztek. Az első Sárfehér napok fővédnökéül Darányi Kálmán földművelési minisztert nyerték meg, aki személyesen is ellátogatott a rendezvényre, így országos figyelmet kapott a program. 

A háború felé haladó politikai helyzetben aztán a siker ellenére sem ismételték meg a rendezvényt, csak a háborút követően néhányszor, majd az 1970-es, 80-as években háromszor. 1991-től viszont minden év szeptemberének utolsó hétvégéjén megrendezésre kerül az izsáki ünnep, az eredetihez hasonló struktúrában és célokkal. A szándék a régi. A helyben létrehozott szellemi, kulturális és termelési értékekre, s magára a városra terelni a tágabb közvélemény figyelmét. Termény, termék és képzőművészeti kiállítások keretében tárjuk a látogatók elé a helyben készült és előállított értékeket. Mindezek mellé sztárfellépőket felvonultató szórakoztató és kulturális programok is társulnak. Valamint az a hagyomány is folytatódik, hogy földművelési miniszterek, államtitkárok nyitják meg évről évre a Sárfehér Napokat.

Méltó alkalom az ünnep az évi, illetve egy-egy időszak önkormányzati fejlesztéseinek, beruházásainak és a városi kitüntető címek – Izsák Díszpolgára, Izsákért Emlékérem - átadására is. A térség egyik legkiemelkedőbb őszi programja a Sárfehér Napok, melyre az ország távolabbi településeiről, sőt külföldről is sokan ellátogatnak. A három nap alatt évről évre mintegy húszezren fordulnak meg a különböző programokon. 

1993-tól kapcsolódik a Sárfehér Napok programjához a Sárfehér Fogathajtó Kupa elnevezésű országos fogathajtó verseny, amely gyorsan az egyik legrangosabb hazai versennyé vált. Nemzetközi fordulói is vannak, valamint több mint egy évtizede a magyar bajnokság zárófordulója az izsáki verseny, ahol az egyes, a kettes, a négyes, valamint a póni kategória magyar bajnokait avatják. 2013-ban négyesfogtahajtó Európa-bajnokság, 2014-ben egyesfogathajtó világbajnokság zajlott a Sárfehér Napok keretében. E fogatversenyek, köztük az Eb-vel és a vb-vel szintén jól szolgálják az alapcélt, minél többen ismerjék meg Izsákot, az izsáki termékeket, terményeket, sport és művészeti értékeket.

2006-tól országos motoros találkozó is a program része, mely a motorosok körében olyan rangos eseménnyé vált, hogy alkalmanként 8-900 motor tart felvonulást a városban. Ez az egyik legnagyobb létszámot vonzó motoros találkozó. Izsákon, a Sárfehér Napok keretében zárják az ország motorosai az adott évi szezont. 

1. A nemzeti érték megnevezése

SZEGEDI SÁNDOR SZŐLŐNEMESÍTŐ MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4.A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/6/2015

Szegedi Sándor szőlőnemesítő Izsákon született 1921. december 6.-án  Szülei is szőlőműveléssel foglalkoztak. Az elemi iskolát szülőhelyén végezte, majd Kecskeméten, a mezőgazdasági középiskolában tanult. A Kertészeti Akadémia oklevelét 1944-ben szerezte meg. 1945-ben a Földművelésügyi Minisztérium Újjászervező Csoportjának munkatársa lett, és az Országos Kertészeti Egyesület titkárává nevezték ki. Tanulmányait tovább folytatta a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, ahol 1946 áprilisában kapott oklevelet. 1947 és 1949 között a Kiskőrösi Hegyközségi Tanács titkára volt, majd 1950-től 1981-ig, nyugállományba vonulásáig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben dolgozott. 1951-től Katonatelepen tevékenykedett, amelynek 1962-től vezetője volt. 1972 és 1977 között a Kecskeméti Kutató Állomás igazgatója, majd az intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. 1959-től a csemegeszőlő-nemesítés témavezetőjeként dolgozott. Célkitűzése a koraiság, a jó termőképesség, a nagyfürtűség, a nagybogyójúság és a minőség kombinálása volt. 40 ezer hibridet állított elő munkatársaival, melyekből a Favorit, a Boglárka, a Rekord és a Téli muskotály fajták jelzik munkája sikerét. 1969-ben rezisztencia-nemesítéssel kezdett foglalkozni. Ennek egyik eredménye lett az államilag elismert Pölöskei muskotály. 

Munkája elismeréseként számos kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend bronz és arany fokozatát, a Mathiász János emlékérmet és a Mathiász János-díjat, valamint a 600 éves Kecskemét jubileumi érmét, s a megyeszékhely díszpolgári címét. 

1986. december 4-én hunyt el Kecskeméten. A szülőváros Izsák, a szülőháza falán 2013-ban elhelyezett emléktáblával őrzi emlékét.

Ismertebb szőlőfajtái:

Pölöskei muskotály

Téli muskotály

Favorit

Boglárka

Rekord

Teréz

Kósa

Suzy

1. A nemzeti érték megnevezése

SZENT ISTVÁN PEZSGŐK

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/32/2015

A Royalsekt Zrt. Szent István pezsgőcsaládja, az 1972 óta létező izsáki pezsgőgyártás jelenlegi csúcsterméke. Ezek az italok nemcsak hazai versenyeken szereztek kiváló minősítéseket, arany és ezüstérmeket, hanem a pezsgők őshazájában, Franciaországban is. 2010-ben a párizsi Effervescents du Monde elnevezésű nemzetközi habzóbor és pezsgőversenyről, a Szent István édes muskotályos pezsgő ezüst érmet hozott haza, majd egy évvel később ugyanez a pezsgő, ugyanezen a versenyen nagyarany medált kapott és bekerült a világ TOP 10-es mezőnyébe. Ugyanekkor a Szent István félszáraz rozé, ezüst érmet kapott.

Szent István Muskotály édes fehér pezsgő: Kizárólag Cserszegi fűszeres szőlőből készül. Egyedi, harmonikus friss gyümölcsös illata és egyedülálló édes íze, zamata teszi különlegessé.

Szent István édes fehér pezsgő: Arany sárfehér, Rajnai rizling, és Cserszegi Fűszeres szőlőfajták felhasználásával készült, különleges minőségű cuvée pezsgő. 

Szent István különlegesen száraz pezsgő: Arany sárfehér, Rajnai Rizling, és Olaszrizling borok házasításából, 12 hónapos erjesztéssel készüő pezsgő különlegesség. 

Szent István félszáraz rozé pezsgő: Kékfrankos szőlőből a rozékra jellemző üdeséget, gyümölcsösséget megtartó eljárással készült pezsgő.

Szent István vörös édes pezsgő: Kékfrankos borból készült édes vörös pezsgő, amely egyesíti a jó vörösbor és a pezsgő minden előnyös tulajdonságát. 

1. A nemzeti érték megnevezése

SZILY KÁLMÁN TERMÉSZETTUDÓS MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3.A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/5/2015

Szily Kálmán régi nemesi család leszármazottja Izsákon született 1838. június 29-én. Nagyapja Szily Ádám részt vett a jakobinus mozgalomban Laczkovics János barátja volt, és fogságot is szenvedett. Apja, Szily Ádám táblabíró volt, anyja Jeszenszky Karolina. Házasságukból 11 gyermek született. Szily Kálmán elemi és gimnáziumi tanulmányait (6. osztályig) magántanulóként végezte. A gimnázium két utolsó évfolyamát Pesten a piaristáknál járta ki. 1856-57-ben a József Ipartanodában, majd 1857-től a bécsi műegyetemen tanult. Az egyetemet 1860-ban végezte el. Hazatérve Sztoczek József tanársegédje lett az ipartanodában. 1869-ben a kísérleti természettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Szily Kálmánt 1880-ban a Vasárnapi Újság mint "éles eszű, megnyerő modorú" tudóst jellemezte, aki "ékesen szóló, tapintatos, és maga úgy mint tudománya iránt rokonszenvet gerjeszteni képes tanár, kitűnő ismeretterjesztő és népszerűsítő; a mellett nem közönséges szervező tehetség, s végre minden izében magyar, és tántoríthatatlan hazafi". Legkiemelkedőbb eredményei az 1860-as évtizedben a termodinamika kérdéskörébe tartoztak.1867-es akadémiai székfoglaló értekezésében a hőelmélet első és második alaptételének általános matematikai alakban való megfogalmazására vállalkozott. 1870 és 1889 között ő vezette a matematikai fizika és analitikai mechanika tanszéket. Miután a politechnikumot az 1871-72-es tanévtől Műegyetem néven egyetemi rangra emelték, az intézmény első rektora lett. 1868-ban választották a Természettudományi Társulat főtitkárává (majd 1880-ban elnökévé, ekkor létesítette a Természettudományi Könyvkiadót). E minőségében 1869-ben megindította a Természettudományi Közlönyt. A műszaki tudományos műnyelv és a műszaki irodalom fejlesztésének szükségességét felismerve érdeklődése a nyelvtudomány felé fordult. 1889-től 1905-ig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt, 1889-ben megindította és 1905-ig szerkesztette az AkadémiaiÉrtesítőt. 1905-ben az Akadémia főkönyvtárnokává nevezték ki, és még abban az évben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, amelynek elnöke és folyóiratának, A Magyar Nyelvnek, a magyar nyelvújítás szótárának szerkesztője volt. Nyelvészeti munkásságáért 1914-ben az Akadémia nagyjutalmával tüntették ki 1894-ben tiszteletbeli bölcsészdoktor, 1917-ben tiszteletbeli műszaki doktor lett. 1924. július 24.-én hunyt el Budapesten.

Ismertebb művei:

A természettudományi műnyelvről – Budapest 1879

Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt – Budapest 1888

Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez – Budapest 1898

Él-e a rovásírás a magyar nép között? - Budapest 1903

1. A nemzeti érték megnevezése

TÁNCSICS MIHÁLY IZSÁKI MUNKÁSSÁGA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/10/2015

1822-24-ig az izsáki katolikus iskolában tanított az akkor 23 esztendős Táncsics Mihály (1799-1884), aki itteni működése alatt vezette be az egységes olvasókönyvet. Komoly oktatási újítás, előrelépés volt ez, ugyanis a kor szokása szerint minden gyerek olyan könyvből olvasott az iskolában, amilyen éppen otthon volt. Kalendáriumokból, imakönyvekből. Így igen nehéz volt tanítani a gyerekeket, hiszen amíg egyik olvasott, addig a többiek előtt nem volt ott ugyanaz a szöveg, s ahelyett, hogy okultak volna társuk próbálkozásából, inkább rosszalkodtak. (Táncsics ennek ellenére a kor szokásától eltérően nem alkalmazott testi fenyítést a gyerekek fegyelmezésére.) Táncsics ezen változtatott. Lépésének jelentőségéről, fontosságáról a következőképpen írt. „A tudás és ismeret elsajátításának feltétele a jó, folyékony és értelmes olvasás, mert aki akadozva olvas, hogy mikor a mondat végére ér, annak elejét már elfelejti, az nem tud semmit, legalább olvasásból nem.” 

Táncsics boldog éveket töltött Izsákon, önéletírása szerint: „Sem azelőtt, sem azóta nem voltam olyan helyzetben, hogy több okom lett volna az életnek örvendeni, mint itt két év alatt. Amely boldog ember csak lehet, én olyan boldog valék.” E boldogsághoz nagyban hozzájárult az izsákiak Táncsics iránt tanúsított szeretete (állítólag több füstölt sonkája, szalonnája volt, mint némely gazdának, mivel a hálás szülők ezekkel honorálták tanítói munkáját), s mestere, Zémán János kántortanító, iskolamester embersége és nem utolsó sorban annak gazdag könyvtára. Az ácsteszéri parasztfiúból lett fiatal segédtanító (suplens) számára soha nem látott csodavilágot nyitottak meg mestere könyvei, melyeket éjjel-nappal olvasott, s a belőlük merített ismeretek tovább erősítették azt az elhatározását, hogy életével, munkájával az elesett népet kell szolgálnia. A fiatal segédtanító azonban maga is további képzésre szorult, hiszen Ácsteszéren csak a szükséges szinten tanult meg írni, olvasni, számolni, mivel a pásztorgyerekek mindennapjait élve ő is csak télen járt iskolába. Akkor viszont kiválóan tanult, ezért tanítója maga mellé vette segédtanítónak. Apja halála után sógora földjén dolgozott, majd kitanulta a takácsmesterséget. Sanyarú sorsa szólította el Ácsteszérről, s még további négy faluban segédtanítóskodott mielőtt Izsákra került. Székesfehérváron egy portékáját ott árusító izsáki fazekastól hallotta, hogy az izsáki katolikusok segédtanítót keresnek, s a hírre gyalog indult Izsákra, ahol megértő és segítő emberek vették pártfogásba. Ladányi Mihály akkori izsáki plébános ajánlotta be a jó eszű (bár 14-15 éves osztálytársaihoz képest kissé túlkoros, ekkor már 24 éves) fiút a kecskeméti piaristák gimnáziumába szolgadiáknak. Ez a státusz azt jelentette, hogy a rendházban volt felszolgáló, s az azért kapott fizetésből fedezte tanulmányait és megélhetését. Az izsáki Deák Jánosék kecskeméti házában is gyakran vendégeskedett Táncsics, s a család gyerekeit korrepetálta némi fizetségért, ahogy más családoknál is házitanítóskodott. 

A gimnáziumban két év alatt végezte el három év tanulmányait, majd a pesti egyetemen nyelveket, jogot és filozófiát tanult. Kevésbé ismert, hogy Táncsics izsáki évei alatt a helyi gazdálkodás jövőjével is foglalkozott. Látta, hogy a zömében gyenge homokos területeken csak szerény hozammal termeszthetők a szántóföldi növények, ezért a szőlőművelés fokozásában, nagyobb területen való elterjesztésében látta Izsák „boldogabb jövő”-jének lehetőségét. Önéletírásában erről ejt szót a következőképpen: „Izsák boldogabb jövője a szőlőművelés fokozásában rejlik.”.

Főbb művei:

Rényképek (három regény) – Kolozsvár, Pest 1835

Fővárosunk – Pest 1867

Népkönyv – Pest 1842

Sajtószabadságról nézeti egy rabnak - Pest 1844

Életpályám – Pest 1885 

Pazardi – Kolozsvár 1886

1. A nemzeti érték megnevezése

IZSÁKI TÉSZTA MAJÁLIS – VÁROSI FESZTIVÁL

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/9/2015

2009. május 9-én a Vino étterem udvarában került megrendezésre az első izsáki tészta majális. A Prikkel László és Rácz Sándor ötlete alapján létrehívott programhoz azonnal csatlakoztak az Izsáki Házitészta Kft. családi vállalkozás tulajdonosai, Juhász Sándor, Juhász Sándorné és családjuk. Az első alkalommal az alapanyagot, a tésztát biztosították a főzőknek, majd mint társ főszponzor és rendező társultak Prikkel Lászlóhoz.

A létrehívó szándék, miszerint a hagyományos népi gasztronómia értékeinek megőrzése, átadása fontos dolog - s mindez nem csupán a vendéglátásban, élelmiszeriparban tevékenykedők ügye, hanem a szélesebb közönségé is – sokak elgondolásával találkozott. Az első programon nyolc csapat főzött, majd a következő években akkora érdeklődés támadt, hogy a fesztivált ki kellett vinni a város főterére, mivel évről évre közel száz csapat kívánta megmutatni hagyományos tészta ételeit, s ehhez már a vendéglő udvara szűkösnek bizonyult..

A családias hangulatú főzés mellett szórakoztató színpadi programok várják minden alkalommal a felnőtteket és a gyerekeket. Igazi családi rendezvénnyé vált az Izsáki Tészta Majális, amely minden év májusában kerül megrendezésre.

1. A nemzeti érték megnevezése

THERMÁL KOZMETIKUMOK

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/27/2015

A Thermal Kozmetikai Kft. 1989. június 1-jén kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a gyógyhatásukról híres magyar gyógyvizek felhasználásával és saját gyártási receptúra alapján egyedi test- és hajápoló készítményeket gyártson és forgalmazzon. A társaság családi vállalkozás, amelyet immáron a második generáció irányít. A Thermal gyógyvíz termékek a harkányi, hévízi, hajdúszoboszlói, bükfürdői gyógyvízzel készülnek, melyek a gyógyfürdőkúra meghosszabbítására, a gyógyvíz hatásának „házhoz szállítására” alkalmasak. Fő profil a reumatikus, mozgásszervi fájdalmakat csillapító, gyulladáscsökkentő és jó izomlazító hatású Thermal Harkányi, Hajdúszoboszlói, Hévízi és Bükfürdői gyógyvízkrémek – professzionális masszázskrémek – gyártása és forgalmazása. A krémek hatását hatékonyan kiegészítik a Thermal Gyógyvíz Habfürdő, a Gyógyvíz Tusfürdők és a Gyógyvíz Testápoló Balzsamok. További termékek a Thermal Herpeszkrém, a Thermal Gyógyvíz Kéz- és Lábápolókrém, a hajhullást csökkentő Gyógyvíz Haj- és Fejbőrápoló krém és a Gyógyvíz Samponok. Az egészségmegőrzésen túl a szépségápolást is szolgálja az exkluzív megjelenésű Thermal Vitalizáló Arckrém. A termékek a legismertebb magyar gyógyvizeken kívül számos természetes hatóanyagot tartalmaznak. A magyar állam által kiemelt fontosságúnak ítélt gyógyturizmus keretében Magyarországra látogató külföldiek is nagy számban vásárolják a Thermal termékeket. A belföldi forgalmazás mellett jelentős a termékek exportja is, elsősorban Szlovákiába, Csehországba és Németországba szállítanak.

1. A nemzeti érték megnevezése

VÁROSHÁZA

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/17/2015

1942-ben, Módos Ferenc tervei alapján építették meg a mai izsáki városháza magyaros kúriaszerű épületét, melyet az év novemberében vettek használatba. A kivitelezést Végh József budapesti építési vállalkozó végezte.

Az évek során több átépítés történt, amely azonban csak a belső tereket érintette. Az épület külső formája, homlokzata nem változott, s a városközpont arculatát meghatározó épület maradt megépítése óta.

1. A nemzeti érték megnevezése

VÁROSI VEGYESKAR

2. A nemzeti érték szakterületi besorolása

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

3. A nemzeti érték fellehetőségének helye

IZSÁK

4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/22/2015

1997-ben, Izsák várossá avatásának alkalmából alakult a Városi Vegyeskar, Bíró Jánosné pedagógus karvezető szervezésében és vezetésével. Első műsorukat a városavatón adták. Az azóta eltelt közel két évtizedben Izsák meghatározó művészeti csoportjává vált az énekkar. Az esztendőről esztendőre Advent és a Sárfehér Napok alkalmából adott hangversenyeik a város kiemelkedő kulturális eseményei. Ezek mellett rendszeres vidéki és külföld szerepléseikkel is öregbítik Izsák jó hírnevét. 2009-ben elindítói és első házigazdái voltak a térségi Vándorkórus Találkozónak, melynek keretében minden évben közös hangversenyeket adnak a Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar, a Kiskunhalasi Városi Vegyeskar, valamint a Lajosmizsei Városi Kamarakórus közreműködésével. A találkozók házigazdája minden évben más-más kórus. 

Az izsáki Városi Vegyeskar kiemelkedő szakmai és művészeti munkáját jól jellemzi, hogy két ízben is megkapták már a legmagasabb szakmai elismerést jelentő aranyminősítést.