1. A nemzeti érték megnevezése
MADARASSY LÁSZLÓ ÍRÓ, AMERIKA-KUTATÓ MUNKÁSSÁGA
2. A nemzeti érték szakterületi besorolása
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
3. A nemzeti érték fellehetőségének helye
IZSÁK
4. A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/2/2015
Madarassy László író és utazó 1840. február 27-én született Izsákon. Kecskeméten jogi tanulmányokat folytatott. 1863-ban kapta meg ügyvédi oklevelét és 1864-től a kecskeméti jogakadémián tanított. 1868–ban Hornyik Jánossal megalapította a Kecskeméti Lapokat. 1871-től 1881-ig a kecskeméti törvényszék ügyésze. 1881-ben, hivataláról lemondva Amerikába utazott és bejárta az Egyesült Államokat, Közép- és Dél-Amerikát. Hazatérve Budapesten újságíróként működött. Amerikai élményeiről több regényt, elbeszélést írt. Kalandos történeteit a gyerekek is szívesen olvasták, így körükben is igen kedvelt szerző volt. Számos jogi munka szerzője, valamint költészettel is foglalkozott. Kétszer nősült. Első feleségétől született Róza nevű leányát ifj. Jókai Mór vette feleségül.
1889-ben Kispest jegyzőjévé választották, s 1893. október 2-án 53 éves korában bekövetkezett haláláig e tisztet töltötte be. Öt éves jegyzői működése alatt komoly fejlődésnek indult a község. A kispestiek ma is hálával őrzik emlékét. A Vasárnapi Újság című lap a következőképpen búcsúztatta: „Madarassy László író, kivált az ifjúság és gyermekvilág kedvelt elbeszélője, meghalt Kispesten, hol néhány év óta a jegyzői tisztet töltötte be. Nyugtalan természetű, kalandos élet zárult le halálával. Kitűnő képességű ember volt, nevezetesen jeles jogász, s mint Kecskemét város királyi ügyésze tekintélyes állást foglalt el a társadalomban is. A természettudományokkal szintén hívatottsággal foglalkozott. Mint a kecskeméti főiskola tanára is működött, nyugtalan lelkével azonban nem bírt. Elment Amerikába, ahol sok viszontagság érte és sok tanulságot szerzett, de pár év múlva ismét visszatért, most már leginkább tollára bízva magát. Több hivatalt vállalt, míg végre Kispest községe jegyzőjének megválasztotta. A sokat hányatott ember boldog és megelégedett volt új, nyugodt állásában. Szélhűdés vetett véget életének és Kispest községének részvéte kísérte sírjába a férfi korában elhunyt embert.”
Főbb művei:
Tavaszi pillangók (költemények) – Pest 1859
Egy honvédtiszt bujdosása (regény) – Kecskemét 1870
Ráday Gedeon gróf, a szegedi kormánybiztos (regény) – Kecskemét 1872
Az Eldorádó (regény Amerikáról) – Budapest 1889
A majomkirály (gyermekregény) – Budapest 1889
A kis hadsereg (elbeszélések) – Budapest 1893