1. A nemzeti érték megnevezése
SZEGEDI SÁNDOR SZŐLŐNEMESÍTŐ MUNKÁSSÁGA
2. A nemzeti érték szakterületi besorolása
AGRÁR- ÉS ÉLELMISZER GAZDASÁG
3. A nemzeti érték fellehetőségének helye
IZSÁK
4.A helyi értéktárba vétel sorszáma, ideje: 1/6/2015
Szegedi Sándor szőlőnemesítő Izsákon született 1921. december 6.-án Szülei is szőlőműveléssel foglalkoztak. Az elemi iskolát szülőhelyén végezte, majd Kecskeméten, a mezőgazdasági középiskolában tanult. A Kertészeti Akadémia oklevelét 1944-ben szerezte meg. 1945-ben a Földművelésügyi Minisztérium Újjászervező Csoportjának munkatársa lett, és az Országos Kertészeti Egyesület titkárává nevezték ki. Tanulmányait tovább folytatta a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, ahol 1946 áprilisában kapott oklevelet. 1947 és 1949 között a Kiskőrösi Hegyközségi Tanács titkára volt, majd 1950-től 1981-ig, nyugállományba vonulásáig a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben dolgozott. 1951-től Katonatelepen tevékenykedett, amelynek 1962-től vezetője volt. 1972 és 1977 között a Kecskeméti Kutató Állomás igazgatója, majd az intézet tudományos igazgatóhelyettese volt. 1959-től a csemegeszőlő-nemesítés témavezetőjeként dolgozott. Célkitűzése a koraiság, a jó termőképesség, a nagyfürtűség, a nagybogyójúság és a minőség kombinálása volt. 40 ezer hibridet állított elő munkatársaival, melyekből a Favorit, a Boglárka, a Rekord és a Téli muskotály fajták jelzik munkája sikerét. 1969-ben rezisztencia-nemesítéssel kezdett foglalkozni. Ennek egyik eredménye lett az államilag elismert Pölöskei muskotály.
Munkája elismeréseként számos kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend bronz és arany fokozatát, a Mathiász János emlékérmet és a Mathiász János-díjat, valamint a 600 éves Kecskemét jubileumi érmét, s a megyeszékhely díszpolgári címét.
1986. december 4-én hunyt el Kecskeméten. A szülőváros Izsák, a szülőháza falán 2013-ban elhelyezett emléktáblával őrzi emlékét.
Ismertebb szőlőfajtái:
Pölöskei muskotály
Téli muskotály
Favorit
Boglárka
Rekord
Teréz
Kósa
Suzy
