IZSÁK KÖSZÖNTI ÖNT!
Izsák, Bács-Kiskun Megye északi részén, Budapesttől 100 kilométernyire délre, Kecskeméttől 30 km-re nyugatra fekvő 6000 lelket számláló, teljes infrastruktúrával ellátott, szép természeti környezetben fekvő kisváros.
RÖVID TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS
Régészeti leletek szerint Izsák mai területe már az őskortól lakott volt. Az ember korai megtelepedésének oka, hogy a területrész hosszú időn át a Duna árteréhez tartozott, s a rajta kialakult gazdag legelők idevonzották vándorló állattartó őseinket. Ásatások során előkerült kőkori, rézkori, bronzkori és avarkori maradványok igazolják, hogy a végleges letelepedés is korán megtörtént. Területünk első írásos említése a Tihanyi apátság alapítólevelében (1055-ben) található, ahol Culun Aqua néven az apátság birtokrészeként írták le a város nyugati határán fekvő Kolon-tavat. Egy, II. András idején, 1211-ben készült újabb tihanyi apátsági határleírásban már konkrét települést is megjelölnek, Kolonfalu néven, amelynek körtemploma van. Isaak néven először a leleszi konvent iktatólevelében találjuk leírva a város területét, majd egy 1426-os Fejér megyei iratban Isaakeghaza (Izsákegyháza) néven említik. Konkrétan Izsák elnevezéssel egy 1697-es kecskeméti jegyzőkönyvben találkozhatunk először. Izsák a térség jelentős települése volt mindig, ezért 1816-tól mezővárosi rangot kapott, mely státuszát az 1867-es közigazgatási átszervezéskor elveszítette, ám 1997-ben visszaszerezte.
OKTATÁS
Izsákon az 1800-as évektől katolikus, református és polgári iskolák működtek. 1822-24-ig a katolikus iskolában tanított Táncsics Mihály, aki izsáki működése alatt vezette be az egységes olvasókönyvet. Az általános iskolai oktatás az 1950-es évek végéig különböző épületekben zajlott, ekkor felépült a régi központi iskola, a Kossut utcában. Majd ennek helyére került 2017-ben a mai, világszínvonalú iskolaépület. A kisgyermekeket bölcsőde és óvoda várja.
KULTÚRA
A városban több komoly múlttal rendelkező öntevékeny művészeti csoport, klub, szakkör működik. A Sárfehér Néptánc Együttes tagjai több korosztályos csoportban – óvodástól a felnőttig – őrzik a néptánc és a népi szokások hagyományait. A városi rendezvények állandó fellépői, ezek mellett az ország számos helyén, sőt külföldön is rendszeresen szerepelnek.
A Városi Vegyeskar tagjai hangversenyeikkel szereznek kiváló zenei élményeket az izsákiaknak. Évente hagyományosan két bemutatót adnak a katolikus templomban. Az egyiket ősszel, a másikat adventkor. Ezek mellett számos egyéb helyen, köztük külföldön is öregbítették szereplésükkel Izsák hírnevét.
A városban több helyi festőművész, fafaragó működik, akik olyan színvonalon alkotnak, hogy műveik megtalálhatók az ország számos otthonában, galériájában. Az önkormányzat és helyi vállalkozók támogatásával évi két festőtábornak is otthont ad Izsák, melyekbe az ország több pontjáról érkeznek ismert alkotóművészek közös izsáki munkára.
Az említettek mellett nyugdíjas klub, különböző tematikájú szakkörök, foglalkozások, szakmai sorozatok, oktatások, valamint színházi előadások gazdagítják a város kulturális kínálatát.
A helyi kulturális élet bázisintézménye a Táncsics Mihály Művelődési Ház, amely a felsorolt csoportoknak, programoknak helyet ad, illetve szervező munkájával támogatja azok működését. Az intézményben működik a helyi lap, az Izsáki Hírek szerkesztősége, mely a lapkészítés-kiadás mellett könyvkiadással is foglalkozik. Az Izsáki Hírek Kiskönyvtára sorozatban több irodalmi és helytörténeti témájú kötet jelent meg helyi alkotóktól.
FESZTIVÁLOK
A városban három fesztivál kínál színvonalas szórakozást a helyieknek és az Izsákra látogató hazai, s külföldi vendégeknek. A helyi szőlőről elnevezett Izsáki Sárfehér Napok 1936-ban indult útjára, amely az elmúlt nyolc évtized alatt nemcsak Izsák, hanem a térség kiemelkedő rendezvényévé vált. A háromnapos kínálatában képzőművészeti és kézműves alkotások, valamint mezőgazdasági termékek kiállításai, kulturális programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, sportprogramok, szüreti felvonulások szerepelnek.
Több mint két évtizede a Sárfehér Napok ad keretet a fogathajtók országos idényzáró bajnokavató versenyének is.
A Vino étterem és kertje ad otthont a hagyományos magyaros tésztaételek versenyének, a Tésztamajálisnak. A családias hangulatú alkalmakon helyi és vidéki résztvevők méretik meg magukat évről évre. Az ételkínálatban a magyaros ételek mellett helyet kapnak más népek különlegességei is.
Izsák harmadik visszatérő, sokakat megmozgató közösségi rendezvénye a Tavaszi Futó- Főző- és Lovas Majális. Ennek keretében a gasztronómia kedvelői marha- és birkapörköltfőző versenyen, a futás több száz helyi és vidéki elkötelezettje a Kolon Futókupa különböző távjain, míg az ország távlovasai és távhajtói a Kolon-tó festői szépségű területén kialakított versenypályán mérkőzhetnek meg egymással. A futballkedvelők kispályás kupa meccsein küzdhetnek meg egymással.
SPORT
A sport területén a Sárfehér Sportegyesület keretében futball szakosztály és fogathajtó szakág működik. A futballcsapat a megye háromtól az NB III-ig több szinten is kiváló eredményeket ért el. A fogathajtók A-kategóriás országos bajnokságok sikeres szereplői, melyek közül többet Izsákon rendeztek. A nemzeti bajnokságok mellett Fogathajtó Európa Bajnokságnak és Világbajnokságnak is adott otthont Izsák, festői környezetben fekvő fogathajtó pályája. A felsoroltak mellett futóklub és kerékpáros klub, valamint a városi sportcsarnok különböző szolgáltatásai nyújtanak lehetőséget sportos mozgásra. A futóklub tagjai közül többen is országos bajnokságok eredményes szereplői.
A technikai sportok iránt érdeklődők közül a motorosokat a Motoros Klub, a repülősport művelőit az Izsáki Repülő Egyesület tömöríti.
Komoly eredményeket érnek el országos megmérettetéseken is a helyi sportgalambászok.
GAZDASÁG
Izsákot, a helyi speciális szőlőfajta után, a „Sárfehér hazájaként” is emlegetik. A fajtát az 1800-as évek utolsó harmadában helyben szelektálták. Az értékes tulajdonságokkal bíró szőlő a hazai mellett igen szép karriert futott be külföldön is. Étkezési szőlőként, pezsgőalapként többek között Ausztriába, Németországba, Angliába szállították, Gold trauben néven. Az 1972-ben indult helyi pezsgőgyártás alapja is a Sárfehér lett. A fajta egyik első és legsikeresebb termesztője a híres Csontváry Kosztka Tivadar festőművész (Izsákon élt) testvére, Kostka László volt.
Izsák fő gazdasági profilja mindig a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozóipar volt. Napjainkban három borászat működik a városban: Royalsekt Zrt, Gedeon Birtok Kft., Birkás Borászat. A borászatok mellett kiemelkedő minőségi élelmiszereket gyárt az Izsáki Házitészta Kft. és az Alföldi Garabonciás Kft. tejfeldolgozó üzem. Az Izsáki Malompékség, egyebek mellett a helyben nemesített királybúza lisztjéből sütött minőségi kenyerekkel, pékárukkal látja el a vásárlókat. 2020-ban korszerű baromfinevelő telep létesült az Innosped Kft. beruházásában. A felsoroltak mellett építőipari, műanyag- és fémipari, faipari, erdészeti, kereskedelmi, kozmetikai (Thermal) vállalkozások, valamint különböző szolgáltatások (fodrász, kozmetikus, stb.) működnek a városban.
KOLON-TÓ
Izsák nyugati oldalán fekszik Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsara, a 2900 hektáros Kolon-tó, szegélyén jellegzetes homokbuckás lankákkal. A terület ritka természeti értékekben gazdag. A Kolon-tó védett növényritkaságai közé tartozik az itt található kilenc fajta orchidea, köztük a vitézkosbor, a hússzínű ujjas kosbor, a gyapjas csűdfű, a mocsári kosbor és a pókbangó. Változatos a terület madárvilága is, hiszen a hazánkban előforduló valamennyi gémfaj mellett a nádi rigó, a nádi tücsökmadár, a nyári lúd, a bölömbika, a cigányréce, az egerészölyv és a réti héja is nagy számban előfordul. Az emlősöket a vaddisznó, a róka, a vidra, a menyét és a törpe egér képviseli. A kétéltűek közül a pettyes és a tarajos gőte, valamint különféle békák érzik otthon magukat. A hüllők közül a mocsári teknős és a vízisikló él a területen. A Kolon-tó gazdag élővilága Európában is ritkaságnak számít. A terület több tanösvénynek és a nemzetközi viszonylatban is jelentős madártani munkát végző Kolon-tavi Madárvártának ad otthont, melyek kísérővel látogathatók. A Kis-kunsági Nemzeti Park ménese és szürkemarha-állománya Izsák határában látható.